Rövid gyűjtemény a kötetben használt legfontosabb fogalmakból

alternatív vitarendezés (AVR):

Olyan eljárások, amelyek alternatívát nyújtanak a bírósági eljárások mellett, illetve lehetőséget nyújtanak a bírósági eljárások elkerülésére.

arbitráció/döntőbíráskodás:

A hagyományos mediációs eljárásokkal, a facilitációval és a resztoratív eljárással ellentétben arbitráció esetén a felek az eljáró arbitrátorra bízzák vitájuk eldöntését. Ekkor az arbitrátor a felek kifejezett alávetési nyilatkozata alapján dönt a felek közti vita ügyében. A döntés a felek hiányzó megállapodását pótolja, s nem a bíróság szankcióját.

dekriminalizáció:

A hagyományos kriminológiai meghatározással teljesen azonos értelemben a mediáció során is megvalósulhat az elkövető dekriminalizációja. Azaz a mediáció során is az elkövető cselekményét kivonja a bűncselekménynek Btk. szerinti minősítése alól azzal, hogy az elkövető normaszegése esetén a felek megállapodnak a jóvátételben és ennek nem teljesülése esetén következik csak be a szankció.

egyenlőség:

A közvetítői eljárás során a vitában érintett felek mindegyike egyenlő és egyenlő jogokkal rendelkeznek. Ez akkor is igaz, ha a felek amúgy alá fölé rendelt viszonyban vannak egymás vonatkozásában, mint pl.: munkaügyi vita. Ez esetben nem feltétlenül az erőviszonyok azok, amelyek egyenlők, hanem, a közvetítőnek kell egyenlő esély teremteni arra, hogy a felek a közvetítői eljárás során egyenlő esélyekkel képviselhessék az álláspontjaikat.

facilitátor:

A hagyományos mediációs eljárásoknál a mediátor a felek közti megállapodás létrejöttébe (taralmi értelemben véve) nem szól bele. Facilitáció esetében a facilitátor azonban a felek közti megállapodás tartalmi részét tekintve is aktívan közreműködik.

felek:

Feleknek hívjuk a mediációban érintett valamennyi résztvevőt, kivéve a mediátort.  Felek nem csak a vitában álló felek lehetnek, hanem a vitás felek közvetlen hozzátartozóik is (pl: iskolai konfliktus esetén, ahol a kiskorú gyermek szülei ugyanígy feleknek minősülnek). De feleknek tekintjük azokat is, akik a vitás ügyben egymással kölcsönhatásban képesek a vita megoldását eredményező megállapodás elfogadására.  Ilyen többszereplős ügy esetében azonban az egyeztetésen vagy a mediáción valamennyi fél jelenléte szükséges a vitát feloldó megállapodás megkötéséhez.

jóvátétel:

A resztoratív igazságszolgáltatás során az elkövető és az áldozat megállapodnak mind a jóvátételben, mind pedig a szankcióban. Amennyiben a jóvátétel nem teljesül, úgy a szankció alkalmazására kerül sor.

konferencia modell:

Ebben a modellben a közvetlenül érintett feleken kívül több személy van bevonva a mediációba, mint pl: az áldozatot támogató családtagok, vagy a rendőrség, a közösség egyéb tagjai, illetve referencia személyek stb…

kör modell:

A körmodell az észak-amerikai és kanadai „Navajo” indiánok törzsi hagyományaira épülő alternatív vitarendező, konfliktuskezelő módszer. Ez a módszer mondható a legalkalmasabbnak az egész közösséget érintő vitás ügyek feloldására, hiszen ezen módszer alkalmazásakor pont az a cél, hogy az eljárásban  az egész közösség részt vegyen.[1]

mediáció:

Egy olyan sajátoskonfliktuskezelő, vitarendező folyamat, amelynek az a célja, hogy a vitában álló felek (érintettek) egy pártatlan harmadik személy a közvetítő bevonása mellett megegyezésre jussanak, illetve, hogy egy a közöttük lévő vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás jöjjön létre.

mediátor:

A felek közti vitától valamint a felektől független, pártatlan, külső szakember, aki szerepel az KIM közvetítői névjegyzékén, más területeken az ott megfelelő jogosítványokkal rendelkezik és felkérhető valamely vita, vagy konfliktus felek közti feloldására.

névjegyzék:

A közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (gazdasági társaságokról, mediációs egyesületekről, alapítványokról stb.) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzéket vezet. Közvetítői tevékenységet csak az végezhet, aki elvégzett egy olyan mediátor képzést, amely képzést az KIM akkreditált, valamint meg van a diplomájának megfelelő szakterületen eltöltött öt év szakmai gyakorlat és nem áll közügyektől való bírói eltiltás alatt.  A névjegyzékbe való felkerüléshez ezeket igazolni kell.

önkéntesség:

A mediációban a felek önként (minden féle külső nyomástól és hatástól függetlenül) kell, hogy felkérjék a külsős, független szakértőt (mediátort) vitájuk feloldása érdekében.

összeférhetetlenség:

A közvetítőre (mediátorra) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a közvetítő pártatlanságát és objektivitását hivatottak biztosítani. A hozzátartozókat és közeli hozzátartozókat felsoroló Ptk. 685. § b.) bekezdés: lényegében kizárja a mediációból azokat a közvetítőket, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a felekkel, vagy az üggyel.

Amennyiben a közvetítő tudomására jut valamilyen összeférhetetlenséget megalapozó ok, tény, vagy körülmény úgy köteles visszautasítani a felek önkéntes felkérését.

pártatlanság:

A mediátorral szembeni lényeges elvárás. A közvetítés során a mediátornak nem csak, hogy pártatlanul, hanem a felektől és a vitától is függetlenül kell eljárnia, hiszen a közvetítés lényege, hogy a felek a vitáikat saját maguk oldják meg egy külső fél segítségével, akit mediátornak neveznek.  A mediátor tartalmi értelemben nem vesz részt a vita feloldását leíró megállapodás kialakításában, hanem csak a megállapodásig vezető folyamatot irányítja, illetve koordinálja.

pártfogó felügyelő/ resztoratív igazságszolgáltatás

Magyarországon büntetőügyek sértettjei és elkövetői közötti mediációra 2007. január 1-e óta van lehetőség. Ezen a napon léphetett hatályba mindazon rendelkezések intézménye amelyet resztoratív, vagy más néven büntető mediációnak nevezünk.[2] A jogszabály alapján öt év szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetendő, vagyon és személy elleni, valamint közlekedési bűncselekmények esetén lehetőség van a mediációra mind fiatalkorú, mint felnőtt korú elkövetők esetében, amennyiben a felek ezt önkéntesen kérik, a cselekménynek van sértettje, az elkövető tettét beismerte, az elkövető nem különös vagy többszörös visszaeső, az elkövető nem állt büntetőeljárás alatt a cselekmény elkövetése ideje alatt, és a cselekménye nem okozott halált.[3] A hatályos jogszabályoknak megfelelően a jelenlegi büntetőügyi mediáció végrehajtása a mindenkori igazságügyi tárca háttérintézménye, az Igazságügyi Hivatal alá tartózik. Közvetítőként pedig az Igazságügyi Hivatal által speciálisan kiképzett közvetítői (akik egyben pártfogó felügyelők is) járhatnak el a fenti felsorolt konjunktív kritériumok megvalósulása esetén. Az oktatásügy területén azonban nincs olyan szerep, illetve olyan szereplő, amelyet a büntetőügyben a pártfogó felügyelő hivatott betölteni.

reintegráció:

Normaszegések esetén, nem csak az áldozat, hanem az egész közösség érdekei, illetve a közösség normái is sérülnek. A normaszegésekre reagáló mediációs technikák alkalmazásakor (restorativ justice) megerősítésre kerül a közösségi norma rendszer azzal, hogy a felek megállapodásra jutnak, így megvalósul az elkövető visszailleszkedése, befogadása, reintegrációja.

romani kris, cigány törvénykezés:

A romák ősi szokásain alapuló konfliktuskezelési módszer. Melynek lényege, hogy a roma közösség köztiszteletben álló feleit megkérve a konfliktus résztvevői, illetve a vita érintettjei alávetik magukat a „Kris” vagyis a választott bírák döntésének.

szankció:

A resztoratív technika alkalmazásakor, a felek megállapodnak a jóvátételben, valamint a jóvátétel nem teljesülése esetén a szankció alkalmazásra kerül az elkövetővel szemben.

talking stick:

Észak-Amerikában a NAVAJO indiánok körében kialakult ősi, hagyományos konfliktus kezelési módszereikre épülő mediációs(konferencia modell)  technika, melynek lényege, hogy a törzs vénei a hatóság képviselőinek megfigyelése alatt körbe adnak egy botot (ez a beszélő bot – talking stick), ami egyben a megszólalás jogát hivatott jelképezni.

tevékeny megbánás:

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető

a) többszörös vagy különös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) bűncselekménye halált okozott,

d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,

e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. § (1) vagy (2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

A mediációban és így az oktatásügyi vitákban a tevékeny megbánás, mint büntetőjogi kategória, vagy mint fogalom természetesen csak analóg módon értelmezhető. Tevékeny megbánásként kell értelmezni a sértett/áldozat kártalanítását, vagy kiengesztelését, illetve az eredeti állapot visszaállítását.

titkosság:

A mediátorral szembeni lényeges elvárás. A hatályos adatvédelmi törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a mediátor köteles a tudomására jutott minden, a felekre és az ügyre vonatkozó információt, adatot titokban tartani.

választott bíróság:

A választott bíróságok olyan magán bíróságok, ahol az egy vagy több bíróból álló testületet maguk a felek hatalmazzák fel a polgárjogi jogvitájuk eldöntésére.

“Wagga Wagga” módszer:

A konferenciamodell egyrészt az új-zélandi „maori” hagyományra, a családi csoportkonferencia módszerére, másrészt Ausztráliában, New South Wales tartományban kidolgozott „Wagga Wagga” módszerre épül.